Az alvás szerepe az elhízásban

A tudósok a kevés alvást egyre inkább az elhízás új rizikófaktoraként emlegetik

Egyszerű dolgok segíthetnek - a krónikus álmatlanság a szakértők kezében van

Szinte mindenki ismeri a kialvatlanság érzését. Fontos megkülönböztetni, hogy valaki szubjektív alváshiányban van-e, vagy csak kevesebbet alszik, mint az ajánlott napi 7-8 óra. „Mindkettőt komolyan kell venni, mert ha nem tudunk aludni, az bajt is jelezhet”, mondja Birgit Högl (Innsbruck).

Az alváshiány nem automatikusan alvászavar

Néhányan éjszaka aktívabbak, mások pedig inkább reggel. „A bagoly és pacsirta közötti különbség problémáját csak akkor látjuk, amikor két embernek, aki együtt él, különböző alvási szokásai vannak”, mondja Alexander Kunz (Egyetemi Kórház neurológiai osztályának szakorvosa, Salzburg).

Alvászavarok is előfordulhatnak. Például mikor valaki napközben teljesen feltölt, de azt gondolja, hogy keveset alszik. „Az is lehet, hogy valaki nem ismeri fel egyszerűen, hogy mennyit alszik valójában”, mondja Kunz. A tényleges alváshiány hosszú távon negatív hatással van a szervezetre, és elősegíti az anyagcsere-betegségek kockázatát, mint például a cukorbetegség vagy demencia.

A krónikus alváshiány a szakértők szerint növeli továbbá a szélütés, szívroham, valamint a depresszió kockázatát is. Az alvás növeli az immunrendszer működését, és hiánya annak megbetegedéséhez vezethet.

Koncentrációs zavarok

Azok, akik túl keveset alszanak, hajlamosak hibázni, balesetet okozni, nem hatékony a munkájuk, figyelmetlenek és dekoncentráltak. „Sok közlekedési balesetet okoz az ún. másodperces alvás, akár az esetek 40%-át is”, mondja Kunz. Az emberek által okozott katasztrófák részben a túlterhelt munkavállalóknak köszönhetők.

Az orvosok különbséget tesznek krónikus és nem krónikus alvászavar között. A krónikus, hosszabb ideig tartó alvászavar esetén meg kell tudni, mi áll mögötte. Más betegségeket,amiket okozhat, ki kell zárni”, mondja Högl.

Mikor az orvos kérdez

A krónikus alváshiány veszélyeit nem szabad alábecsülni. Akinek időről-időre az az érzése, hogy rosszul alszik, nincs oka túlzottan aggódni. „Az, hogy vannak átmenetileg rosszabb éjszakák, normális. De ha az alvási problémák tovább fennállnak, és hosszabb időre befolyásolják az érintetteket, akiknek ez terhet okoz, fel kell keresniük egy orvost”, mondja Högl. Kunz neurológus azt ajánlja: „Aki legalább havonta egyszer, majd évente legalább egy héten háromszor alvási zavarral küzd, és nappal a fáradtságtól szenved, jól teszi, ha tisztázza az okát. Krónikus alváshiány esetén a részletes orvosi előzmények gyakran elegendőek a szakember számára a lehetséges okok azonosításához, és a kezeléshez. Az alváslabor csak akkor jön szóba, ha már minden más lehetőséget kimerítettek. Ideális esetben kettő, vagy több éjszakán át figyelik és mérik alvás közben éjszaka a pácienst, elektródák, detektorok, EKG (elektrokardiogram), infravörös kamera és mikrofon segítségével.

A krónikus alvászavarok okai

A krónikus alvászavar olyan környezeti tényezőkre vezethető vissza, mint például a túl kemény ágy, vagy a zaj egy repülőtér környékén, vagy egy forgalmas utcán. Ezek pszichológiai terhet jelenthetnek, amely szintén negatívan befolyásolhatja az alvást. Továbbá a gyógyszerek is okozhatnak alvászavart, pl. vízhajtó gyógyszerek, hisz éjszaka gyakran kell a mosdót használni. Lehet gyakori ok a nyugtalan láb szindróma is, amit sokszor nem ismernek fel. A rendellenességnek általában genetikai oka is van, és néhány betegnél nyugtalan alváshoz vezet.

Légzésakadozás az alvási apnoé miatt

Gyakran az úgynevezett alvási apnoét sem ismerik fel, amiben a férfiak jobban érintettek, mint a nők. Az alvással kapcsolatos légzési rendellenesség éjszaka újra és újra légzéskimaradást okoz. „Aki obstruktív alvási apnoé szindrómában szenved, sokáig tud aludni, 9-10 órát is. Az alvás azonban nem elég mély, tehát a következő napon fáradtnak, kimerültnek érzi magát”, mondja Kunz. Belső óránk zavara is befolyásolhatja az éjszakai alvást. Ezen kívül testi betegségek, pl. pajzsmirigy-betegség vagy daganatok, különböző típusú fizikai fájdalmak és pszichológiai rendellenességek, mint a depresszió is vezethet rossz alváshoz.

„Elfelejteni” aludni

Ha nem találnak konkrét okot, akkor Kunz szerint az ún. pszichofiziológiai oka lehet az álmatlanságnak. Ez azt jelenti, hogy például valaki a munkahelyi stressz miatt elfelejt aludni. Egyszerűen mondva a stressz és a túlterhelés is lehet a rossz alvás oka.

Mielőtt orvossal konzultálnánk, megpróbálhatjuk kiküszöbölni az alvászavarokat „alvási higiénia” útján. Ez a mindennapi életben olyan egyszerű változásokat jelent, amelyeknek nagy hatása lehet.

A melatonin biztosítja a nappali ritmust. Általánosságban elmondható, hogy az ágyat úgy kell kezelni, hogy az az alvás helye. Az is fontos, hogy nappal és éjszaka között legyen egy pihenőszakasz. Vagyis: elalvás előtt ne számítógépezzünk, illetve ne foglalkozzunk kényes kérdésekkel.

„A számítógép és az okostelefonok képernyőfénye azt jelzi számunkra, hogy még világos van és ezek a tevékenységek mentálisan is ébren tartanak”, tisztázza a szakértő.

Kunz: „A televíziót száműzni kell a hálószobából!”. A melatonin hormon a felelős a belső óránkért, és szabályozza a szervezet nappali ritmusát. Sötétségben általában az agyból szabadul fel, a fényerő pedig gátolja. Ha valaki alvás előtt e-olvasót vagy smartphone-on olvas, változtatnia kell szokásán.

Kunz javaslata lefekvés előtt: meleg tej mézzel vagy banántej, mivel a benne található szerotonin nyugtató hatást gyakorol a szervezetre. Relaxációs gyakorlatokkal is sokat el lehet érni. Ezen kívül segítséget nyújt az is, ha az ébresztőórát eltesszük az éjjeli szekrényről, hogy ne lássuk állandóan a haladó időt.

Végül nem szabad a szívünkre venni, ha alkalmanként rosszul alszunk. „A legjobb ha felkelünk és csinálunk valami pihentetőt, de semmiképp ne tévézzünk”.

Forrás: derstandard.at

VISSZA