Az elhízás COVIDkezményei

Az elhízás a maga növekvő prevalenciájával egy drámai, globális egészségügyi probléma. Köztudott, hogy olyan következményei lehetnek, mint a cukorbetegség, különböző szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák is (1). Az OECD adatai szerint Magyarország népessége az egyik leginkább érintett az egész világon, és vezető szerepet tölt be az Európai Unión belül is (2). Tekintettel a SARS-CoV-2 jelenlegi veszélyére, különös figyelmet kell fordítani erre a betegségre, mivel a lefolyása erősen összefügg a társbetegségekkel.

Általánosan ismert, hogy az elhízás felelős a következmények hosszú listájáért (2). Ami a COVID-19 betegség lefolyását illeti, 8 korábbi vizsgálat metaanalízisében az elhízást a cukorbetegséggel és a magas vérnyomással együtt a betegség súlyos vagy halálos lefolyását befolyásoló legfontosabb tényezőként azonosították (3). Egy franciaországi vizsgálatban az intenzív osztályon lévő COVID-19-ben szenvedő páciensek 75,8%-ának nagyobb volt a BMI-je 30 kg/m2-nél (4). Így a fent említett betegségekből álló metabolikus szindrómát az egészségpolitika egyik legfontosabb befolyásoló tényezőjének tekintik. A betegség súlyosabb lefolyása jól levezethető a következő okokból:

A COVID-19 nagymértékben befolyásolja a légzőrendszer működését

A fertőzés károsítja a tüdőszövetet, ami megnehezíti a gázcserét. Az elhízás már az egészséges emberekhez képest amúgy is csökkent tüdőkapacitással és teljesítménnyel jár (5). Ezen kívül a kívülről kifejtett mellkasi nyomás jelentősen megnehezíti a légzési munkát (6). A fertőzés miatt csökkent gázcserét a megnövekedett légzési munka és a légzési sebesség kompenzálja, ez azonban nem csak az időseknél vezethet gyors légzési kimerüléshez. Ez a mesterséges invazív és nem invazív lélegeztetés iránti igény jelentős növekedéséhez vezet.

Az elhízás gyakori következménye a 2-es típusú diabetes mellitus, amit az inzulinrezisztencia és egy előrehaladott stádiumban a hasnyálmirigy-elégtelenség okoz, a megnövekedett vércukorszint pedig jelentős károkhoz vezet az egész testben (7). Az érrendszer, a vesék és az idegek tartósan károsodnak. A krónikus betegeknél tehát kevés tartalék van fertőzés esetén. Fontos megemlíteni, hogy a cukorbetegség releváns befolyással van az immunrendszerre. Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy az immunrendszer nem képes harcolni a krónikusan megnövekedett vércukorszint által behatoló baktériumokkal (8). Nem tudja olyan jól leküzdeni a baktériumokat vagy vírusokat, hogy a fertőzéseknek ne legyen súlyos lefolyása (9). Ezen kívül a COVID-19 a trombózis fokozott kockázatával is jár, amelyet a hiperglikémia tovább növel (10).

Tanulmányok szerint a magas vérnyomás előfordulása az elhízott embereknél (BMI> 30kg/m²) ötször gyakoribb, mint a normál súlyú embereknél (BMI <20kg/m² (11). A megnövekedett vérnyomás miatt a szív fokozott mechanikai munkát végez, hogy a vért pumpálni tudja. Az eredmény a szívizom hipertrófiája, ami krónikus kardiomiopátiát eredményez. Ezen túlmenően az érrendszer terhelése is nő, az erek hosszú távon károsodnak és nő a kardiovaszkuláris események valószínűsége, mint pl. szívinfarktus vagy stroke, valamint a vesefunkció is károsodik. Minden fertőző betegséget a szív- és érrendszer további terhelése kísér, a COVID-19 sem kivétel. Ezért a magas vérnyomás bizonyítottan az egyik fő tényezője a bonyolult folyamat fokozott kockázatának (3).

Továbbá ismert, hogy a zsírszövet nem csak a test energiatartaléka, hanem számos hormon termelésében is részt vesz. Ezek közé tartoznak a gyulladásgátló hormonok, például az IL-6, vagy a TNF-alfa, amelyek krónikus gyulladásos reakció révén károsítják az ereket (12). Ez nem igényel magyarázatot egy olyan betegség, mint a COVID-19 relevanciájára.

A COVID-19 egy szisztémás fertőző betegség, amely a tüdőn kívül más szerveket is károsít. Kimutatták, hogy a fertőzötteknél a májparaméterek, a GOT és GPT értéke gyakran emelkedett, ami a közvetlen SARS-CoV-2 fertőzéssel, a hipoxiával, a szisztémás gyulladásos reakcióval, valamint a gyógyszerek mellékhatásaival hozható összefüggésbe (13). A túlsúlyos embereknek gyakran van kísérő májbetegsége, így az előzetes májkárosodás releváns lehet az akut betegség lefolyásában (14,15).

Összességében számos más tényező is van ebben a komplex kérdésben, amelyek felelősek az elhízás súlyos COVID-19 progresszióval való társulásáért.

Végkövetkeztetés

Az elhízás szerepét a COVID-19-nél nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ennek számos oka van, amelyek azonban relevánsak egymástól függetlenül, de gyakran ugyanazok a következmények.

Számos intézkedést figyelembe kellene venni az érintetteknek, a családtagoknak. Mindenekelőtt a fertőzés elkerülése érdekében oda kell figyelni az ismert higiéniai intézkedésekre, pl. a kézfertőtlenítésre. Különösen a mostani időkben a negatív kalóriaegyensúlyon keresztül történő súlycsökkentés is fontos lehet. Ezt életmódváltással, étrendi intézkedésekkel és testmozgással lehet elérni. Ajánlott az orvos/gyógyszerész vagy táplálkozási tanácsadó szakember szakmai kísérete.

Szerző: Dr. med.  Jákob Molnár

Források:

(1): Djalalinia S, Qorbani M, Peykari N, Kelishadi R. Health impacts of Obesity. Pak J Med Sci. 2015;31(1):239-242. doi:10.12669/pjms.311.7033

(2): OECD/European Observatory on Health Systems and Policies (2019), Hungary: Country Health Profile 2019, State of Health in the EU, OECD Publishing, Paris/European Observatory on Health Systems and Policies, Brussels, https://doi.org/10.1787/4b7ba48c-en.

Link: https://www.oecd-ilibrary.org/docserver/4b7ba48c-en.pdf?expires=1617884199&id=id&accname=guest&checksum=2A92BB6F46CF6EC842C00B57B26E81EC

(3): Ng WH, Tipih T, Makoah NA, Vermeulen JG, Goedhals D, Sempa JB, Burt FJ, Taylor A, Mahalingam S. Comorbidities in SARS-CoV-2 Patients: a Systematic Review and Meta-Analysis. mBio. 2021 Feb 9;12(1):e03647-20. doi: 10.1128/mBio.03647-20. PMID: 33563817; PMCID: PMC7885108.

(4): High Prevalence of Obesity in Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus-2 (SARS-CoV-2) Requiring Invasive Mechanical Ventilation.

Simonnet A, Chetboun M, Poissy J, Raverdy V, Noulette J, Duhamel A, Labreuche J, Mathieu D, Pattou F, Jourdain M, LICORN and the Lille COVID-19 and Obesity study group.

Obesity (Silver Spring). 2020 Jul; 28(7):1195-1199.

(5): Melo LC, Silva MA, Calles AC. Obesity and lung function: a systematic review. Einstein (Sao Paulo). 2014 Jan-Mar;12(1):120-5. doi: 10.1590/s1679-45082014rw2691. PMID: 24728258; PMCID: PMC4898251.

(6): Ratneswaran C., Murphy P., Hart N., Steier J. (2018) Obesity, Respiratory Mechanics and Its Impact on the Work of Breathing, Neural Respiratory Drive, Gas Exchange and the Development of Sleep-Disordered Breathing. In: Esquinas A., Lemyze M. (eds) Mechanical Ventilation in the Critically Ill Obese Patient. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-319-49253-7_2

(7): Bailes BK. Diabetes mellitus and its chronic complications. AORN J. 2002 Aug;76(2):266-76, 278-82; quiz 283-6. doi: 10.1016/s0001-2092(06)61065-x. PMID: 12194653.

(8): Berbudi A, Rahmadika N, Tjahjadi AI, Ruslami R. Type 2 Diabetes and its Impact on the Immune System. Curr Diabetes Rev. 2020;16(5):442-449. doi: 10.2174/1573399815666191024085838. PMID: 31657690; PMCID: PMC7475801.

(9) Erener S. Diabetes, infection risk and COVID-19. Mol Metab. 2020 Sep;39:101044. doi: 10.1016/j.molmet.2020.101044. Epub 2020 Jun 23. PMID: 32585364; PMCID: PMC7308743.

(10): Chung WS, Lin CL, Kao CH. Diabetes increases the risk of deep-vein thrombosis and pulmonary embolism. A population-based cohort study. Thromb Haemost. 2015 Oct;114(4):812-8. doi: 10.1160/TH14-10-0868. Epub 2015 Aug 13. PMID: 26271946.

(11): Aronow WS. Association of obesity with hypertension. Ann Transl Med. 2017 Sep;5(17):350. doi: 10.21037/atm.2017.06.69. PMID: 28936444; PMCID: PMC5599277.

(12): Ellulu MS, Patimah I, Khaza'ai H, Rahmat A, Abed Y. Obesity and inflammation: the linking mechanism and the complications. Arch Med Sci. 2017 Jun;13(4):851-863. doi: 10.5114/aoms.2016.58928. Epub 2016 Mar 31. PMID: 28721154; PMCID: PMC5507106.

(13): Saviano A, Wrensch F, Ghany MG, Baumert TF. Liver disease and COVID-19: from Pathogenesis to Clinical Care. Hepatology. 2020 Dec 17. doi: 10.1002/hep.31684. Epub ahead of print. PMID: 33332624.

(14): Koppe SW. Obesity and the liver: nonalcoholic fatty liver disease. Transl Res. 2014 Oct;164(4):312-22. doi: 10.1016/j.trsl.2014.06.008. Epub 2014 Jun 25. PMID: 25028077.

(15): Garrido I, Liberal R, Macedo G. Review article: COVID-19 and liver disease-what we know on 1st May 2020. Aliment Pharmacol Ther. 2020 Jul;52(2):267-275. doi: 10.1111/apt.15813. Epub 2020 Jun 2. PMID: 32402090; PMCID: PMC7272838.

VISSZA